Előre jelezzük: nem minden sportágban (egykori Előre-szakosztályban) indít versenyt az ECB, mert egyrészt nem minden szakosztály volt képes valóban komoly sikert elérni, másrészt vannak olyan sportágak, ahol teljesen értelmetlen a szavaztatás, ugyanis az eredmények alapján teljesen egyértelmű, hogy ki az adott sportágban az évszázad legjobbja (tehát: ugye, teljesen felesleges feltenni azt a kérdés: Ónodi Heni volt-e a valaha legjobb előrés tornász?).

Mindemellett az ECB a saját döntése alapján az utóbbi sportágakban is kihirdeti majd az Előre-évszázad legjobbjait.

Az ECB valamennyi szavazást megelőzően több választási lehetőséget kínál a szavazók számára. A névsort a bizottság mindig meghatározott elvek alapján állítja össze. (Az Előre-évszázad szavazásban kizárólag olyan sportemberek kerülnek a listára, akik valóban az Előre tagjai voltak.)

Az első szavazás időtartama: 2012. február 1–29.

1. alkalommal szavazni lehet: az Előre-évszázad labdarúgójára, női és férfi kézilabdázójára.

Az első szavazásnál mind a három esetben nyolc sportembert választott ki az ECB – előzetes belső voksolások után: bejutottak a legjobb 8 közé! –, s csak erre az összesen 24 sportolóra adható le a szavazat. De a szavazás természetesen csak akkor érvényes, ha egy témában csupán 1 szavazatot ad le a voksolni kívánó!

Az ECB kiválasztási elvei az alábbiak voltak (az itt felsorolt 6 kritériumból legalább 5-nek igaznak kellett lennie):

a.) Objektív elemek:
I. Saját nevelésű játékos legyen, vagy legalább 4 bajnoki idényben szerepeljen az Előre színeiben;
II. Válogatottság, de legalábbis válogatott kerettagság Előre-játékosként;
III. Meghatározó szerep a csapat akkori életében (pl.: huzamosabb ideig csapatkapitányi tiszt betöltése, gólkirály, Év Játékosa, stb.), esetleg fűződjön nevéhez valamilyen csabai rekord vagy elsőség;
IV. Pályafutása, sikerei elsősorban Békéscsabához kötődjenek (tudják róla, hogy csabai);
V. Nemzetközi szinten is számottevő eredmény részese legyen. b.)

Szubjektív elem:
VI. Legendává vált az elmúlt évek során.

01. Csató Sándor:
a kupagyőztes /1988./, és a bajnoki 5-3-5. /1993–95./ helyezett csapat kulcsembere, 1991-ben NB II-es gólkirály. Az Előre középpályásaként az élvonalban 240 mérkőzésen 37 gólt szerzett. 1987-től 1996-ig volt a lilák labdarúgója. Válogatott kerettag volt.

02. Gulyás István:
a kupagyőztes /1988./ csapat kapusa, aki a csabai futballtörténelemben a legtöbb mérkőzésen /5/ tartotta érintetlenül kapuját. Az Előre játékosaként /1987–91./ 112 mérkőzésen lépett pályára. Viselte a csapatkapitányi karszalagot, s válogatott kerettag is volt. A csabai évek után komoly karriert futott be légiósként Belgiumban.

03. Kerekes Attila:
Békéscsabai színekben ő játszotta a legtöbb – 15 – válogatott mérkőzést. Ő az egyedüli Előre-futballista, aki világbajnokságon részt vett /1982./. A középhátvéd az Előre színeiben 1974. és 1987. között 297 mérkőzést játszott, s 15 gólt szerzett. Utánpótlás Európa-bajnoki ezüstérmes. Éveken át viselte a csapatkapitányi karszalagot.

04. Királyvári Károly:
Az "újkori" élvonalbeli Előre első góljának, majd mesterhármasának szerzője. Csatárként kezdte élvonalbeli szereplését, jobbhátvédként búcsúzott. 1974. és 85. között 270 mérkőzésen 31-szer talált be az ellenfelek kapujába. Olimpiai és "B" válogatott is volt. Finnországban szerepelt idegenlégiósként.

05. Láza János:
A csabai futball emblematikus alakja, kőkemény védőjátékosa. Az 1974-ben élvonalba jutó csapat meghatározó labdarúgója. Éveken át viselte a csapatkapitányi karszalagot. 1974. és 1980 között az Előrében, 178 mérkőzésen 7 gólt szerzett. Helyet kapott a ligaválogatottban.

06. Mracskó Mihály:
a kupagyőztes és a bajnoki 5-3-5. helyezett csapat egyik kulcsembere, aki jobb oldalon védőként, középpályásként és csatárként is megállta a helyét. Az Előre színeiben /1988-96/ 180 találkozón lépett pályára, s ezeken 16 gólt szerzett. Az eddigi legutolsó csabai válogatott labdarúgó, Előre-játékosként 12-szer húzhatta fel a meggypiros mezt – más klub játékosaként további 13 alkalommal. Idegenlégiósként is maradandót alkotott.

07. Németh Lajos:
az 1974-es feljutáskor a másodosztály gólkirálya, a legendás feljutó csapat egyik legjobb labdarúgója. 1974-ben tagja volt az utánpótlás Európa-bajnokságot nyert magyar válogatottnak. Pályafutása befejezését követően sikeres FIFA-bíró, az 1986-os vb legtöbbet foglalkoztatott játékvezetője. Az Előrében /1974–77./ 87 mérkőzésen 12 gólt szerzett.

08. Pásztor József:
9-szeres válogatott, a nemzeti csapatban 1 gólt szerzett /ő az egyedüli, aki Előre-játékosként góllövő volt/. Előre futballistaként 361 élvonalbeli mérkőzésen 45-ször talált be az ellenfelek kapujába – mindkettővel csabai csúcstartó. 1978-ban a Népsport osztályzatai alapján az Év Játékosa lett. 1974. és 90. között játszott az Előrében. Éveken át betöltötte a csapatkapitányi pozíciót. Később az Előre történetének egyik legsikeresebb edzője lett.

01. Bohus Beáta:
saját nevelésű játékos, aki az NB I-ben bronzérmet szerzett csabai csapat beállósa volt. Még az Előre játékosaként bemutatkozhatott a nemzeti csapatban, Később a Dunaferr játékosaként Bajnokok Ligája-győztes, EHF-kupa győztes, Szuperkupa-győztes, EHF-kupa döntős, olimpiai 5., világbajnoki 2., Európa-bajnoki 3. helyezett,. 69-szeres válogatott. Jelenleg is edzősködik Békéscsabán.

02. Bolla Mária:
saját nevelésű játékos. a 80-as évek végének egyik legjobb csabai átlövője. Vezéregyénisége volt a bronzérmet /1992./ nyert csabai csapatnak. 19-szeres válogatott az Előre színeiben.

03. Csulikné Bozó Éva:
saját nevelésű játékos. Az NB I-ben ezüstérmes, IHF-kupa elődöntőt játszó csabai együttes vezéregyénisége, átlövője. Az FTC játékosaként olimpiai 4., világbajnoki 3., vb- gólkirály, 2-szer a magyar bajnokság gólkirálya, KEK-győztes. Már csabaiként bemutatkozott a válogatottban, végül 126-szor lépett pályára a nemzeti csapatban. Később edzőként ért el sikereket, ő volt a szakvezetője az 1992-ben bronzérmet nyert csapatnak.

04. Hámori Ilona, Hricsovinyi Pálné:
az egyik első csabai kézilabdás, aki helyet kapott a nemzeti válogatottban. A nagypályás világbajnokságon győztes magyar csapat csatára /1949/ volt, később a csabai Vörös Lobogó Pamutszövő csapatából is bekerült a nemzeti tizenegybe, s vb-3. helyezett csapat tagja lett /1956/. Az OB I-ben kétszeres ezüstérmes az Előrével /1946, 1949/.

05. Hankóné Jakab Gabriella:
saját nevelésű játékos, az NB I-ben ezüstérmes /1982./ és IHF-kupa elődöntős, majd a magyar bajnokságban bronzérmes /1992/ csabai együttes beállója. Világbajnoki ezüstérmes /1982./ – az egyedüli "teremkézilabdás", aki csabai színekben nyert világversenyen érmet. 71-szeres válogatott.

06. Hochrajter Rita:
saját nevelésű játékos, az NB I-ben bronzérmet /1992./ szerzett csabai csapat irányítója, aki később a Vasasban is komoly sikereket ért el. A válogatottban még csabaiként mutatkozott be, 74-szeres válogatott. Európa-bajnoki 4. helyezett, "B" világbajnoki aranyérmes.

07. Salamon Gabriella:
saját nevelésű játékos, a csabai kézilabdasport egyik nagy alakja, aki már egészen fiatalként kulcsszerepet kapott az Előre első csapatában. Erőssége volt az 1982-es ezüst-, majd az 1992-es bronzcsapatnak egyaránt. Szerepelt az IHF-kupa elődöntőig jutott együttesnek. 12-szeres válogatott. Később külföldön is megmérette magát.

08. Tobak Lászlóné:
a békéscsabai csapat legendás irányítója volt a 80-as években, az 1982-ben ezüstérmet nyert, illetve IHF-kupa elődöntőbe jutott csapat vezéregyénisége, aki a válogatott keretbe is meghívást kapott.

01. Balogh József:
jobbszélső, Újkígyós - Előre nevelés, az NB I-be feljutott /1985./ felnőtt csapatba legfiatalabbként bekerült játékos. A katonaként a Honvédban, később az Elektromosban is játszott. Válogatottságainak a száma: 6.

02. Bogárdi Ottó:
balátlövő, a Debreceni Dózsából igazolt Békéscsabára, az Előre valamennyi NB I-es idényében /kilenc/ játszott, a csapat többszörös házi gólkirálya. A "B" válogatottban többször is helyet kapott.

03. Csuvarszki János:
jobbátlövő, az Előre saját nevelésű játékosa, ő játszott a csabaiak közül leghosszabb ideig külföldön, Párizsban, végig egy csapatban. Az Előrén kívül Magyarországon csak a Honvédban szerepelt, sorkatona korában. Számtalan korosztályos válogatott mérkőzésen szerepet kapott.

04. Felföldi Gábor:
balátlövő, az Előre saját nevelésű játékosa, első férfi kézilabdás, aki csabai színekben a felnőtt válogatott tagja lehetett. Katonaként a Honvédban játszott, a Győri ETO tagjaként két bajnoki címet is ünnepelhetett. Válogatottságainak száma: 21.

05. Gávai Ferenc:
beálló, irányító, a Debrecenben nevelkedett játékos a Honvéd csapatából került Békéscsabára, ahol az Előre meghatározó játékosa lett. Játékos pályafutását Olaszországban fejezte be, utána edzőként Békés megyei csapatoknál dolgozott. Válogatottságainak száma: 21.

06. Mohácsi Árpád:
balátlövő, Újkígyós - Előre nevelés, az egyedüli csabai férfi kézilabdás, aki az Előre színeiben világversenyre eljutott, illetve gólkirályi címet nyert /mindkettő 1993./. Az NB I-ben játszott Nyíregyháza, Veszprém, Tatabánya, Gyöngyös, … csapataiban, és még két alkalommal lett magyar gólkirály, sőt az Év Kézilabdázója címet is elnyerte. Profiként Németországban és Görögországban is játszott. Több világversenyre is eljutott. Válogatottságainak száma: 77.

07. Szilágyi Sándor:
jobbszélső, a nagy múltú Békéscsabai Vízmű játékosa volt, s bár Gyulán lakott, sportpályafutása Békéscsabához kötötte. A két szakosztály egyesülése után visszavonulásáig (1989) ő volt az NB I-ben szereplő Előre csapatkapitánya, nagyon fiatalon halt meg.

08. Tyetyák Tibor:
kapus, az Előre saját nevelésű játékosa, a korosztályos válogatottakban még csabaiként mutatkozott be, néhány évvel később viszont, a felnőttek között a már Pick Szeged kapusaként szerepelt. Világbajnoki 4. helyezett. A valaha volt egyik legjobb békéscsabai kapusként tartják számon a szakemberek.